• ez túl bonyolult,
• rendkívül macerás,
• nem nekem való,
• nem fog sikerülni,
• fogalmam sincs hogyan és mikor kellene csinálni,
• miért csináljam, ha tudok palántát vagy növényt is vásárolni?

Mert egy csomó virág van, amit nem tudsz kertészetekben megvásárolni, mert egyszerűen nincs, vagy csak nagyon kevés színben. A jobb kertészetekben is szinte csak az alap fajtákat tudod beszerezni, ha más árnyalatra, magasságra, a fajtán belüli változatosságra törekednél, akkor sajnos nem fogsz találni.

Valljuk be, aki egy kicsit is jobban belemászik a kertészkedésbe és a virágokba előbb-utóbb egyre különlegesebb darabokra vágynak, de ebben az esetben nincs más lehetőséged, mint, hogy Te magad vesd el a magokat és neveld fel azt az egyedi virágot.

Tarts velem és igyekszem a lehető legegyszerűbben megmutatni, hogy én hogyan indítom a magokat, melyek azok a praktikák, amelyek beváltak. Olvass tovább, vagy nézd meg a videót!

• virágmag, szerencsére különleges fajtákban nincs hiány, ez könnyen beszerezhető itthon
• föld, én személy szerint a Florimo általános virágföldet használom, megmutatom lentebb hogyan
• vermikulit, ezt gazdaboltokban, vagy akvarista boltokban beszerezhető
• kókuszrost, ezt is meg tudod vásárolni gazdaboltban (talán ez nem létfontosságú)
• egy nagyobb edény, amiben összekeverem a földet és a lazító anyagokat
• hurkapálca vagy saslik fa, ezzel fogok sorokat nyomni
• egy kis tál, vagy tányér, amire kiszórom a magokat
• műanyag ételes doboz, aminek teteje van
• földkockázó, ez sem létszükséglet, de meg fogom mutatni, hogy mi ez és miért jó
• permetező, locsolókanna, ezekkel fogjuk nedvesen tartani a földet
• növényjelölő, filctoll

Átszitálom a földet, hogy a nagyobb darab rostok, szálak ne maradjanak benne, a kókuszrostot is átszitálom, én ehhez egy konvektorból eszkábált szitát használok. Ezt összegyűjtöm és kiszórom a kertben, mert klasszul lazítja a talajt, semmi nem vész el. A szitálással lazítom és levegőssé teszem a földet, pont úgy, mint a lisztet kenyérsütés előtt. Finoman összekeverem a földet, a kókuszrostot, és a vermikulitot.

Ha ez még mindig bonyolult Neked, akkor csak használd a virágföldet, de mindenképpen szabadítsd meg a nagyobb darabkáktól és finom átforgatással tedd szellőssé.

Először vizet öntök az edénybe (persze itt belemehetnénk, hogy esővíz… vagy olyan csapvíz, ami 1-2 napja már áll), de egyszerűen tökéletes a csapvíz is. Ez úgy fél cm magasan álljon az edényben. Erre lazán rászórod a virágföldet, úgy 2-3 cm-t, finoman elegyengeted, egyáltalán nem kell lenyomkodni, vagy tömöríteni. Szegény mag ne egy beton kemény közegbe próbáljon gyökeret ereszteni. A víz elkezd dolgozni és néhány perc alatt átnedvesíti a talajt, mire gyártasz néhány dobozzal az elsőbe már kezdheted is a vetést.

Most kell a hurkapálca, méretre vágom a doboz szélességében. Kb. 1 cm távolságra kicsit belenyomom a földbe, hogy sorokat hozzak létre, ide fogom egyesével rakni a magokat. Ha Neked ez túl pepecselős, akkor simán bele is szórhatod, de én ezt azért nem szeretem, mert, amikor majd ki kell venni a palántákat, akkor sokkal nehezebb, mert sok mag közel fog egymáshoz kerülni, és totál macerás szétválasztani a kis növényeket, elszakad, eltörik. Gyakorlatilag, lehet, hogy ez 5 perccel tovább tart így az elején, de nincs veszteség, bosszúság, és azt is jól lehet látni, ha 1-1 magot pótolni kell, sőt rendesen van helyük nőni a növényeknek.

Most jön az a mutatvány, hogy a magokat egyesével ráhelyezem a föld tetejére, ehhez szintén egy hegyes hurkapálcát, vagy saslik pálcát használok. Nemes egyszerűséggel megnyálazom a hegyes végét és ezzel veszem fel a magokat egyesével.

Ha az összeset kiosztottam, akkor vagy:

• a felszínen hagyom, mert fényre csírázik, vagy aprócska a mag, amit semmiképp nem ültetek mélyre (pl. tátika)
• csak egy kicsit nyomom bele, mert sötét kell a beinduláshoz, és közepes a mag nagysága (pl. cosmos)
• vagy egészen mélyre is nyomhatom, mert nagy a mag (pl. napraforgó) vagy kifejezetten sötét kell neki (pl. phlox)

Hogy pontosan melyik magot hogyan és milyen mélyre ültesd, megtalálod a virágok leírásánál, ha mégsem nyugodtan kérdezz tőlünk.

Ez egy kitűnő helytakarékos módszer, + pontosan számon lehet tartani vele a palántákat. Némi gyakorlat kell hozzá, de öröm vele dolgozni. Nem állítom, hogy minden maghoz ideális, de a legtöbbet így indítom. A saslik pálcával megszurkálom a kockákat, hogy a gyökerek tényleg könnyedén hatoljanak a földbe, a magot, ha apró a lyuk szélére teszem, ha nagyobb, akkor ugyan úgy lentebb, mint a sima földes módszernél.

Mivel én több ezer magot indítók nevelőfényt használok, ami min. 14 órát világít, ennyi magot nem tudnék az ablakpárkányon elhelyezni. Ha Te csak néhány dobozzal ültetsz, akkor válaszd ki a legvilágosabb ablakodat és oda tedd a dobozokat. A legtöbb vetést március közepe/vége felé indítjuk, ekkor már közel 12 órát van fent a nap és onnantól naponta percekkel hosszabban. Érdemes minden nap megforgatni a dobozokat, hogy egyenletesen érje a fény. Ha teheted rakd be bármilyen erős fény alá, hogy nyerj a palántának még néhány órát.

Ha téli vetéssel indítasz, akkor ezzel nincs gondod, mert a magok kint vannak és pont úgy jó nekik, ahogy a természet diktálja.

Általában 18-22 celzius fok már elegendő, de vannak magok, amelyek ennél is melegebbet kívánnak, ezeket az infókat megtalálod külön a termékeknél.

Nem feltétlenül, de ellenőrizni a nedvességet minden nap kell. Ne használj locsolót, én permetezővel nedvesítem a talajt. Locsolni kannával csak később szoktam, amikor már elég erős a gyökérzet és nem mosom el a palántákat.

Általában 7-14 nap alatt, ha ideálisak a körülmények, persze kint télen ez hosszabb idő, de vannak olyan magok, mint pl. az eukaliptusz, aminek sokkal több idő kell a kikeléshez. Már néhány celzius fok különbség is okozhat pár nap eltérést az ideálistól. A magok csirázási idejét megtalálod a webshop termékeinél.

Amikor már néhány levél megjelenik ellenőrzöm 1-2 palántánál, hogy mekkora a gyökere, ha elég erősnek látszik, akkor elkezdem egy 66-os nevelőtálcába átültetni. Ekkor ugyanazt a földkeveréket használom és én még ilyenkor is átszitálom + adok hozzá mikorrhiza gombát, erről itt olvashatsz>>.

Már évek óta használom, hogy segítsem a növényeimet vele. Én 1-1 csipetet teszek a kis palánta gyökeréhez.

Ha esetleg téli vetéssel indítottam kint, akkor ha nincs erős szél, átültetés után újra kiviszem, hiszen a palánták már hozzászoktak a hideghez. Volt már olyan is, hogy ítéletidő és orkán erejű szél volt, akkor megvárom míg vége és utána viszem ki.

Ha melegkedvelő a virág és bent kezdett el növekedni, akkor csak az utolsó fagy után viszem ki, úgy, hogy előtte megedzem egy kicsit és 8-10 napon keresztül kiviszem levegőzni néhány órára.

Remélem, most már Te is erőt érzel magadban ahhoz, hogy belevág a virágok termesztésébe, hogy még szebb, különlegesebb legyen a kerted. Nem baj, ha kihívás és kicsit feszegeti a komfortzónádat. Hidd el, páratlan élményekbe lesz részed a folyamat során és büszkébb leszel a saját nevelésű virágaidra, mint ha a kertészetben vetted volna.

Ha bármi kérdésed van, csak írj!